Még él a fejemben a dátum, amikor utoljára normális kapcsolatban élő embernek mondhattam magam, de az emlékeim mára rendesen megfakultak. A lényeg az, hogy hiába nem kerestem igazából senkit, azért előbb-utóbb mindig azon kaptam magam, hogy már megint azon morfondírozok, hogy X, vagy Y talán pont jó…

Valami mintha össze akarna szakadni bennem. Mintha valami összedőlne, leomlana, megsemmisülne és megsemmisítene engem is. Létezik vajon lélekgyilkosság? Létezik vajon, hogy egyik ember ismeri a másikat, szentül bízik és hisz és újra és újra ugyanaz történik, mintha maga az ördög írná az élete…

Két változat létezik: vagy nem érdekel, vagy belebetegszünk - akár fizikálisan is. Volt rá precedens, hogy testközelből néztem végig, hogy a lelki leépülés kart karba öltve sétált a fizikai megbetegedéssel. Bizonyára mindenki számára ismerős a szívtörés. Sokan törtünk és talán még többünkét törték…

Annyira meg akartam felelni mások elvárásainak, hogy ma ha tükörbe nézek azt látom, hogy már önmagamnak sem felelek meg. Túl nagy rajtam a nyomás és hosszú idő után nem érzek erőt sem lelkileg, sem fizikálisan magamban ahhoz, hogy menjek tovább az úton. Én csak nem akarok érezni. Csak törölni…

Milyen ereje van az emberi érintésnek? Milyen ereje van annak, mikor az ér hozzád, akiért az életedet adnád? Milyen ereje van az érintésnek akkor, amikor tombol köztetek a szerelem? És mit ér akkor, ha csak a te szíved sajdul bele a másikkal való kontaktusba? Minden reggel úgy szeretnék ébredni,…

Mostanában azt veszem észre, hogy az emberek előszeretettel rejtik díszes, modern, menő dolgok mögé a valódi érzéseiket, mert hát nehogy már valaki véletlenül megsejtse, hogy bizony nekik is van szívük és nagyon is sebezhetőek. (Mindjárt megjegyezném, hogy van egy rossz hírem: akinek van egy kis…

Néhány napja szöget ütött a fejembe a gondolat, hogy évekkel ezelőtt, mikor először fogalmazódott meg bennünk, hogy mennyire vágyunk egymás társaságára, vajon belegondoltunk egyszer is, mi lesz, ha valóra merjük váltani az álmainkat? Nem is valódi valóra váltás ez, hiszen csak félig vagy az enyém,…

Nem apadnak el a könnyeim és a legszebb az egészben, hogy tulajdonképpen meg sem tudom magyarázni, miért is sírok. Annyira félek! Annyira félek a rossz időzítéstől, a nem megfelelő körülménytől, a hangulatunktól, mindentől, ami közrejátszhat abban, hogy újra elszakadjunk…

"Meg sem ölelsz?" Most is a fülembe cseng az első mondatod életünk első olyan találkozójának első percéből, amikor végre mertünk felnőttek lenni és csak kettesben voltunk. Nem értettelek. Meglepődtem. Dehogynem ölellek meg, de kimondani sem volt időm. Megszűnt minden. Csak…

  Furcsák vagyunk mi emberek. Még a nehezen kezelhetőtől is mindig akad, aki nehezebb eset. Persze ösztönösen hiszünk benne, hogy a szerelem mindent legyőz. Ha van egyáltalán szerelem. Sokadjára dőlök be a saját elmém kreálmányainak, pedig mindig benne van, hogy pofára fogok esni, sajnos így a…