Még él a fejemben a dátum, amikor utoljára normális kapcsolatban élő embernek mondhattam magam, de az emlékeim mára rendesen megfakultak. A lényeg az, hogy hiába nem kerestem igazából senkit, azért előbb-utóbb mindig azon kaptam magam, hogy már megint azon morfondírozok, hogy X, vagy Y talán pont jó…

Két változat létezik: vagy nem érdekel, vagy belebetegszünk - akár fizikálisan is. Volt rá precedens, hogy testközelből néztem végig, hogy a lelki leépülés kart karba öltve sétált a fizikai megbetegedéssel. Bizonyára mindenki számára ismerős a szívtörés. Sokan törtünk és talán még többünkét törték…

„Mégis mit számít, hogy mit gondolnak mások addig, míg úgy érzed jól magad, ahogy vagy?” Sokan hajlamosak vagyunk elkövetni azt a hibát, hogy ha olvasunk, beszélünk, vagy csak gondolkodunk ezen a témán, elszánjuk magunkat, hogy na, márpedig innentől minden másképp lesz és a sarkunkra állunk.…

Nem tudom, minden korban úgy mentek-e a dolgok, mint a kétezres évek elején, de egy biztos: gyermekkoromban nem így képzeltem el a nagybetűs életet. Nem az élettel van gond valójában, hanem az emberek élethez való hozzáállásával. Az ország északkeleti szegletében tapasztalom ezt, de minden…

Kimerült szívek elkeseredett sóhajaival van tele a világ – amiket persze soha nem hall meg senki. Hiszen néma sóhajok. Mindenkinek hinnie kell valamiben. Mindenkinek meg kell tanulnia, mi az az alázat, mi az a hit, ami nem pillanatnyi, kétségbeesés szülte, hanem valódi. Mindenkinek meg kell…

Annyira meg akartam felelni mások elvárásainak, hogy ma ha tükörbe nézek azt látom, hogy már önmagamnak sem felelek meg. Túl nagy rajtam a nyomás és hosszú idő után nem érzek erőt sem lelkileg, sem fizikálisan magamban ahhoz, hogy menjek tovább az úton. Én csak nem akarok érezni. Csak törölni…

Milyen ereje van az emberi érintésnek? Milyen ereje van annak, mikor az ér hozzád, akiért az életedet adnád? Milyen ereje van az érintésnek akkor, amikor tombol köztetek a szerelem? És mit ér akkor, ha csak a te szíved sajdul bele a másikkal való kontaktusba? Minden reggel úgy szeretnék ébredni,…

Nem apadnak el a könnyeim és a legszebb az egészben, hogy tulajdonképpen meg sem tudom magyarázni, miért is sírok. Annyira félek! Annyira félek a rossz időzítéstől, a nem megfelelő körülménytől, a hangulatunktól, mindentől, ami közrejátszhat abban, hogy újra elszakadjunk…